Dr. Pattantyús-Ábrahám Géza (1885-1956)

 

 

1885. december 11-én született Selmecbányán. Már műegyetemi hallgatóként jutalmat nyert. 1907-ben szerezte meg kitűnő minősítésű oklevelét. Két évig Zipernowsky Károly mellett volt tanársegéd a Kir. József Műegyetem I.sz. Elektrotechnikai Tanszékén. Ezután hosszabb tanulmányutat tett Németországban, Angliában és az Amerikai Egyesült Államokban, ahol villamos erőműveket és villamos üzemű berendezéseket tanulmányozott, hiszen iparunk villamosítása akkoriban jelentős feladat volt.

 

1912-ben "Elektromos hengerjáratok üzemének vizsgálata gyorsulások alapján" című értekezésével kitűnő minősítésű műszaki doktori oklevelet szerzett. Ugyanabban az évben Herrmann Miksa mellett a II. Gépszerkezettani Tanszék adjunktusa lett. 1917-től a Gépelemek, 1918-tól az Emelőgépek c. tárgy meghívott előadója. 1921-ben nyerte el magántanári kinevezését, majd 1926-ban rendkívüli tanár lett. 1930-ban nevezték ki az akkori nevén Hydrogépek és Szállítóberendezések - a mai Hidrodinamikai Rendszerek - Tanszékének nyilvános rendes tanárává. Páratlan működését itt folytatta 1956. szeptember 29-én bekövetkezett haláláig. Az 1938-39-es tanévben a tanszék vezetése mellett a Gépészmérnöki és Vegyészmérnöki Kar dékáni tisztét is betöltötte. 1946-ban az Akadémia levelező tagja lett. 1948-ban az MTA "átszervezése" során tanácskozó taggá minősítették vissza, majd 1952-ben a műszaki tudományok doktora lett. 1953-ban az MTA történetében páratlan módon másodszor is levelező taggá választották.

 

Eredményekben gazdag életének jellemzője volt az a törekvés, hogy tudását minél többeknek adhassa át. Kétszáznál több cikke mellett tíz könyve jelent meg. Ezek nemcsak tartalmukban voltak jelentősek, hanem tárgyalásmódjukban is. A csak őrá jellemző módon mutat rá új szempontokra és különleges felfogására. Ma már klasszikusnak számító könyvei: Emelőgépek üzemtana és szerkezettana (1927), Általános géptan (1930), Vízerőgépek üzemtana és szerkezettana I.-III. (1932-33), Szállítóberendezések üzemtana és szerkezettana (1933), Áramlástan (1942), A gépek üzemtana (I. kiadás 1944, VII. kiadás: 1956), Felvonók (1945), Szárnylapátos vízgépek (Társszerző: Dr. Gruber József 1949), Gyakorlati áramlástan (1951), Gépészeti lengéstan (1952). Irodalmi munkássága a magyar műszaki élet kiemelkedő korszakát jelentette. Nemcsak a tudományt gazdagította eredményeivel, hanem az olvasó gondolkozásmódjának alapos ismeretét eláruló közkedvelt stílusával műszaki irodalmunkat is páratlan mértékben gazdagította. Külön kiemelendő az általa szerkesztett Gépészeti Zsebkönyv, amely közel két évtizeden keresztül az egyetlen magyar gépészeti kézikönyv volt. A Technika című folyóirat főszerkesztőjeként a mérnökök szellemi irányításában is nagy szerepet játszott.

 

Mint tanár, ő is elsősorban a mérnöknevelésnek élt. Az előadások keretein túlmenő nevelői munkája során figyelemmel kísérte hallgatóit nemcsak tanulmányaikban, hanem igyekezett segítségükre lenni nehézségeik leküzdésében is. Az Alma Materből kikerült tanítványait is mindig készséggel fogadta, ha tanácsért vagy segítségért hozzá fordultak, de munkatársai fejlődését önzetlenül támogatta. Elve volt, hogy a legfiatalabbakat is jelentős feladattal kell megbízni. Egyedülálló volt abban, hogy szakkérdésekben csak az igazság szavát ismerte el jogosnak és nagy örömmel töltöttél el fiatal munkatársainak eredményei. Igazukat saját véleményével szemben is mindig hajlandó volt elismerni. Tudományos pályájának delelőjén sokszor a legfiatalabb munkatársaival nézette át dolgozatait, és örömmel vitatta azt meg velük.

 

Pattantyús professzor legfőbb jellemzője az volt, hogy mindenben az embert kereste és az embert értékelte. A Gépészeti Zsebkönyv élén Kölcseyt idézi: "Emberi tudomány legfőbb célja: maga az ember." Mindig hangoztatta, hogy a mérnöki szaktudás csak eszköz és hivatásunknak sokszor nem is legjelentősebb tényezője.

 

Mérnöknemzedékek legendás nevelője volt. László Péter mintázta mellszobráról mosolyog ma is "hallgatóira" a Műegyetem kertjében a Vízgépek Laboratórium épületének közelében.

 
© 2008 BME Gépészmérnöki Kar - PhD | Template by Joomla Templates